Topkapi Palota
TOPKAPI PALOTA (Topkapı Sarayı)
A Topkapı palota, ami a történelmi félsziget csúcsán helyezkedik el, 1465 és 1478 között épült a palota falakkal együtt. Körülbelül 400 évig a 25 Szultánnak és az Oszmán Biradalomnak központja volt az “Ágyukapu” (Topkapi) Palota. Az első neve pedig, Új Palota. Topkapi palota elött volt egy masik palota a mostani Beyazit tér környékén. Építésére II.Mehmet Szultán idején volt. A palota északi részén az Arany-szarv öböl, déli részén Márvány Tenger található. Keleti csúcsán pedig a Boszporusz csatorna kezdödik és kb-35km hoszzan tovább meg a Fekete Tenfer fele. Több kisebb épületből áll, és négy udvar létezik.
A palota az oszmán építészet jegyében készült. Jelenleg múzeumként működik. És a legfontosabb udvar a harmadik udvar mert a kincstár ott található. A legfontosabbak között a Kanalas gyémántot, a Topkapi Törr-t, Keresztelő Szent János jobb kezét és a Muhammed proféta lábnyomát sorolhatunk.
Első és masodik udvart külső palotának (Birun-nak), harmadik és nyededik udvart pedik belső palotának (Enderun-nak) nevezik. Ezeken kivül 2. – 3. és 4. udvarra párhuzamosan a Harem része talalható.
1856-ban A biradalom Dolmabahce Palotába költözött. 1927-ben Mustafa Kemal Atatürk a Szultáni palotákat a Török népnek ajándékozta. Azóta múzeumként lehet látogatni a palotát.
Kedden zárva van.
