BOSZPORUSZ

A Boszporusz, amit Isztambuli szorosnak (Istanbul boğazı) is hívnak, Európa és Ázsia között, – elválasztó vagy összekötő – tengerszoros amely Fekete tengert(karadeniz) és a a Márvány-tengerrel (Marmara denizi) köti össze. A szoros 35 km. hosszú, szélssége 750m és 3500m között változik. Átlag mélysége 70m. Kandilli környékén 120m. mély. Aşiyan környéke pedig 15m. mély.

A szoros alakulása i. e. 6. Ezredre vezett vissza. Fekete tenger akkoriban édesvizű tó volt. Földközi tenger emelkedő vize utat talált és áttört a Fekete-tenger felé.

A Boszporusz stratégiailag és kereskedelmileg fontossága miatt nagyon rég óta települési helyként kedvelt rész volt. Mai isztambul legrégebbi lakó helye a Calchadion, a mai Kadıköy amely a történelmi felszigettel szemben az Ázsiai oldalon helyezkedik. Európai oldalra később a király Bizasz,  Bizantion nevű várost alapította i.e. 5. század környékén. Történelmi félsziget helyezkedèse miatt kereskedelem segítségével nagyon gyorsan erős és gazdag város lett.

TOPKAPI PALOTA

Topkapı palota, ami a történelmi félsziget csúcsán helyezkedik el, 1465 és 1478 között épült a palota falakkal együtt.  Körülbelül 400 évig a 25 Szultánnak és az Oszmán Biradalomnak központja volt az “Ágyukapu” (Topkapi) Palota. Az első neve pedig, Új Palota.  Topkapi palota elött volt egy masik palota a mostani Beyazit tér környékén. Építésére II.Mehmet Szultán idején volt.  A palota északi részén az Arany-szarv öböl, déli részén Márvány Tenger található. Keleti csúcsán pedig a Boszporusz csatorna kezdödik és kb-35km hoszzan tovább meg a Fekete Tenfer fele. Több kisebb épületből áll, és négy udvar létezik.

A palota az oszmán építészet jegyében készült. Jelenleg múzeumként működik. És a legfontosabb udvar a harmadik udvar mert a kincstár ott található. A legfontosabbak között a Kanalas gyémántot, a Topkapi Törr-t, Keresztelő Szent János jobb kezét és a Muhammed proféta lábnyomát sorolhatunk.

Első és masodik udvart külső palotának (Birun-nak), harmadik és nyededik udvart pedik belső palotának (Enderun-nak) nevezik. Ezeken kivül 2. – 3. és 4. udvarra párhuzamosan a Harem része talalható.

1856-ban A biradalom Dolmabahce Palotába költözött. 1927-ben Mustafa Kemal Atatürk a Szultáni palotákat a Török népnek ajándékozta. Azóta múzeumként lehet látogatni a palotát.

HIPPODROM TÉR

(Sultan Ahmet Tér) 

A Hippodrom tér, amit a mai modern városban Sultanahmet térnek hívják, története i.u. 1.századig vezet vissza.

A Római időkben Konstantinápoly varosában három fontos központ volt. Egyik a vállási központ, az Hagia Sophia, masódik  uralkodói központ, a Palota, a harmadik pedig a népnek a központja volt, a Hippodrom tér. Sporteseményeken, ünnepléseken, felkeléseken, végzéseken és lóversenyeken pályaként, arenaként  használták. Száz ezer fős hippodrom méretei 480 m. x  171 m. volt.  A pálya közepén “spina” (szpina) volt és ott álltak az oszlopok és szobrok.  A legfontosabb felkelés i.u. 532-ben Nika felkelés volt a hippodrom téren. A felkelés során 30.000 ezer ember halt meg és a város nagy része leégett.

Ma csak 3 oszlop látható a téren. Konstantin Oszlop, Kigyós Oszlop és Egiptomi (Teodosiusz) Obeliszk.  12.sz.-ban negyedik keresztes hadjárat kosztogatása miatt a híres 4 lovas bronz szobor és Konstantin oszlopának a domborműves külső díszei ma Velencében St.Mark téren látható.  A tér északi oldalán Német kút látható ami II.Vilmos csaszár ajandékozta a 2.Isztambuli látogatása alkalmával.

  Oszmán időkben a katonák itt edzették a lovakat, és itt voltak a nagy állámi ünneplések és szeromómiák.  Hippodrom téren nem volt szisztematikus ásátás mert Oszmán biradalom végső idejében nagyon gyorsan fölé épült a város.

 A tér környékén, Topkapá Palota, Hagia Sophia, Topkapi Palota, Kék Mecset, Ciszterna Bazilika, Ibrahim Pasa Palotája (Török és Iszlám kultúra Muzeum) található.

HAGIA SOPHIA

  (Aja Szófia)

 A “Szent Bölcsesség” temploma Hagia Sophia (Aja Szófia),  Isztambul legeslegfontosabb jelképe. Az épület i.u.532-537 között épült.

Hagia Sophia elött azon a helyen a Nap Istenének szentelt templom volt. De miután Romai Biradalom fővárosa lett a város akkor helyére keresztény templomot épétettek. Mai Hagia Sophia ugyansazon a helyen ugyanaz a névvel épült 3. keresztény templom.

 1453-ban Oszmán biradalom elfoglalta a Bizánci biradalomot.  A város legnagyobb templomát a szokások szerint Mecsetként hasznalták. Első minaretet hoditó II.Mehmet, masodikat fia II. Beyazid Szultán, 3. és 4. minareteket 16.században híres epétész Mimar Szinan épétette  erősétményekkel együtt a mecsethez. Neki köszönhetően még ma is nagyon jó állapotban van a Hagia Sophia.

  Ez a kb.1500 éves épületet, 537-1453 között 916 évig keresztény templomként, 1453-1935 között 418évig Mecsetként használták. 1935-ben Musztafa Kemal Atatürk parancsávál az épület történelmi értéke miatt múzeumvá vált. A resztorációk után ma, Hagia Sophia múzeumban A mecset mihrab és Mimberével együtt a keresztény mozaikokat egybe lehet látni.

 Hagia Sophiaban Magyarokkal kapcsolatos 3 fontos nyomból az egyik, Irine Császárné (magyar neve: PIROSKA) mozaikja.

KÉK MECSET

 (Szultán Ahmet Dzsami)

  Igazi névvel A Sultan Ahmet mecset, 1609-1616 között épült az I. Ahmet Szultán parancsával. Turisták inkább Kék Mecset névvel ismerik mert belső díszéteésében kék ablakokat és 21.000 kék palotai Izniki Csempéket használták. Tervezője a Szedefkar Mehmet Aga aki híres épétész Mimar Sinannak a tanulója volt.

A 6 minarettel különbözik a többi mecsettől. Amikor épült, világon második 6 minaretes mecset lett. Az első Mekkában volt. És tisztelet miatt Szultan oda 7. minaretet épitette.  6 minarettel kapcsolatos pár legenda is van.

Kék Mecset, Hippodrom tér és Hagia Sophia között, történelmi félszigeten Sultan Ahmet negyedben talalható.

Ez az épület Hagia Sophia ellére nem templomként épült hanem mecsetként és 17. század óta napjainkig Isztambul egyik működő központi mecsetje.  A mecset egy nagy komplexhez épült, amit Külliye-nek hívunk. Épületegyüttesben találhatjuk az alapító szultán síremlékét, egy medreszét, a bazárt, gyermek iskolát, korán termet és egy kórházat. A Kék mecset Isztambul egyik legnépszerűbb látványossága.

A mecset mindennap nyitva van, de az imádkozási időkben nem engedik be a turistákát.

CISZTERNA BAZILIKA

 (Elsülyyedt Palota)

 Ciszterna Bazilika, amit magyarok Elsüllyedt Palotának is hívják, SultanAhmet tér környékén Isztambul legnagyobb  földalatti víztározója. I.u.6.században Romai időkben épült.

Az Isztambul óvároson belül több ciszterna is van. A masik leghíresebb Binbirdirek Víztározó. Ezek a ciszternák varos körlvévése közben szükséges víz tarozásá miatt épültek. A vizet várostol kb.30 km. messziröl, akvaduktok segítségével hozták a városba.

 

4 méter széles falok veszik körül a fő termet. belső méretei  138m.x65 méter, kb.9800 négyzetméter és 80.000 köbméter. Összesen 336 darab 8méternél magasabb marvány oszlopok tartják a ciszternát.  Bent nem az esztetika hanem a oszlopok erőssége és méretei voltak fontosak. Azért régi óvarosokból hozott oszlopokat és oszlopfőket hasznalták. Még hozzá a Medusa fejeket is helyezték a mélyebb helyeken lévő oszlopok alá.

FŰSZER PIAC

  (Egyiptomi Bazár)

 Isztambul egyik leghiresebb és legrégebbi bazárja a Füszer Bazar. 1600-as években épült. Eminönü negyedben, Galata-hid történelmi félsziget oldalan.  Yeni Cami és Egiptomi bazar, “Külliye”ként épült egykorban, ami egy mecset-komplexumot jelent.

Egiptomi bazarban föleg élelmiszereket lehet kapni. Minden féle füszerek, hagyomanyos édességek, illatos olajok, safranyok, magfélék és  gyogy teak a leghiresebb élelmiszerek a bazarban.

Az Egiptomi bazar vasarnap is nyitva van.

SZŰZ TORNYA

(Leander Torony)

Kız Kulesi   (szó szerint: Lánytorony) az Európa és az Azsia között, Boszporusz déli részén történelmi félsziget és Üsküdar(Üszküdar) kerület között helyezkedik el. Természetes egy kis szigetecskére épült a “Szűz tornya”.

Napjainkban, torony első emelete étterem, fölső emelet pedig kávézóként működik. Csak csónakokkal át lehet menni a szigetre. Helyiek és turisták számára egyik legkedveltebb hely. A Szűz tornya, amit Bizánc idején Leandrosz tornynak is nevezték, Isztambul egyik leghíresebb panorámája – egyik jelkép panorámája -.  Leülni az Üsküdar tengerpartra és teázni torony fele és háttéren a Topkapi Palota, Hagia Sophia és Kék Mecsettel élvezni a pillanatot szép élmény 🙂